Ezen bejegyzés nyugodtan értelmezhető köszönetnyilvánításnak is részemről. Mindez csak annyiban szokatlan, hogy nem tudom pontosan, hogy ki(k)nek és miért is kell köszönetet mondaom, az azonban biztos, hogy hálás vagyok azoknak, akik mindezt ,,elkövették".
Csütörtök este többé-kevésbé véletlenül jártam az egyetem környékén, és eljutott hozzám a hír , miszerint Karácsony-i vásár zajlik a díszterem előterében. Mire felértem, nagyon sok vidám arc, s hasmisítatlan ünnepi hangulat fogadott. Nem kell semmi merőben újszerűre vagy rendkívűlire gondolni, de ahhoz, hogy valami valóban hangulatos legyen, nincs is feltétlenül szükség óriási dolgokra. A díszteremben, ha információim helyesek, a Német Fórum rendezvénye zajlott, az előtérben pedig asztalokon lehetett ünnepi kellékeket vásárolni, valamint újralátni rég nem látott ismerősöket. Szerencsére az érdeklődés jelentősnek tünt, és azt hiszem aki eljött, vagy arra tévedt, mint a szerző, elégedett lehetett a látottakkal.
Köszönet tehát azokak, akik mindehhez bármilyen módon hozzájárultak! Ha megdobnak egy emaillel, hogy tudjam, kik ők, külön megköszönném, (pkeblog@yahoo.com). Gyakran esik szó arról, hogy mit is jelent az hogy ,,Keresztény" egyetem, meg mitől közösség a közösség Túl nagy horderejű kérdések ezek ahhoz, hogy most megkíséreljek válasz találni rájuk hajlani fél hatkor, de az biztos, hogy az ilyen és ehhez hasonló rendezvények közelebb visznek minket ahhoz, amilyennek magunkat látni szeretnénk.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.