A Vegyes Vasárnap a hét utolsó napján arra alkalmas, hogy bármi, ami nem fért bele a hét másik hat témájába, arról lehessen írni vasárnap. Ahogy a neve is mutatja igyekszünk minél színesebb dolgokról írni, ami azért kapcsolódik hozzánk partiumosokhoz vagy csak egyszerűen érdekes.
És most csak úgy általában a vasárnapokról..
A vasárnap a hét– a napjainkban általános, Európa keresztény részein szokásos felosztás szerinti – hetedik, záró napja, a Biblia szerint a hét első napja, amelyen Krisztus feltámadt, ezért a keresztény egyházak minden vasárnapot Krisztus feltámadása ünnepeként ülnek meg. Korábban Európában is a hét első napjaként tartották számon, s többek között, sok országban még ma is annak számít. Az asztrológiában a vasárnapot a Naphoz kötik (lásd az angol Sun-day kifejezést). (forrás: wikipédia)
Az iskolában vallásórán azt mondta, a tanító néni, hogy ezt a napot meg kell szentelni, pihenni kell ilyenkor és nemes dolgokkal foglalkozni. Aztán hallottuk, ahogy éneklik: „szomorú vasárnap.. „, és tipikusan magunk elé tudjuk képzelni a Zorán dalát, amikor vasárnap délután egy kicsit sápadtabbak voltak a kirakatok, a város meghal egy kicsit, a mama által diktált szép ruha is ismerős, és még a fagylalt is jól esik nekünk is.
És mit szoktunk mi tenni vasárnap? Egyesekben tevődik fel az újabb kérdés erre, hogy: vajon mit is lehet, amikor nincsenek nyitva a boltok, nincs nyüzsgés, lejjebb hagy a szmog és még behallani a madárcsicsergést is a szobánkba.. És bár már akkor is izeg-mozog bennünk a jövő hét minden gondja, mégis jó lenne a vasárnapokat a „maguk nemében” megélni. Megszentelni... Íme néhány tipp, ha egyedül is, ha magányosan is, és ha unottan is, hogy szebbé váljék, és feltöltsön a hétre.
Talán kiskorunkból maradt bennünk a vágy, de vasárnap, óhatatlanul a közös nagy ebédek, a rokonokkal való találkozások, és a családdal együtt töltött idő napja. Amikor felkerült a vasalt fehér abrosz, és a szép étkészlet, amikor a szép ruhára vigyázva kellett játszani a szomszéd gyerekekkel, és amikor csurrant-cseppent mindig valami finom édesség. Ezért ha tehetjük, legyünk velük, mert ők a mi várunk bizony. Lepjük meg sütivel, mosollyal, öleléssel őket, a hatás nem marad el. A hosszú beszélgetések feltöltik lelkünket az új hét viszontagságaihoz.
Vasárnap, amikor a hajtásnak se még se már nincsen nyoma, hagyatkozzunk mi a nyugodtságra. Sétáljunk, szedjünk virágot, biciklizzünk, nézzünk kirakatokat, foglalkozzunk minnél többet a körülöttünk lévőkkel: gyerekkel, baráttal, kerttel, állattal. A vasárnapi ebéd legyen más. Gyújtsunk gyertyát hozzá, kerüljön elő egy kis finom bor is ha lehet, de jó a málnaszörp is. Virágnak meg most a cicus is. Fő, hogy a szemünk sarkából az a bűvös szó áradjon, amit manapság már giccses kimondani. Nekünk ne legyen az. Adjuk vissza az igazi értelmét.
Az ügyön segít, ha lelkünket is ünneplőbe öltöztetve, elmegyünk templomba. Kinek ami jó, és ki amit szeret. Csak a robosztus épületért, az emberekért, a mormolt imáért, az énekekért, azért az illatért, és a magunkba való nézésért is megéri. Olyankor jó gondolkodni. És engedi, hogy belé ivódjanak a meleg, erőt adó szavak.
Jövő héten is lesz vasárnap.
Lássuk, Ti mit csináltok ezen a hétfő előtti napon:
Egyetemistáink mondták:
„ A vasárnap általában arra való lenne, hogy kipihenjem a hét addigi napjait. Csak hogy belegondolva abba, hogy hogy néz ki a jövő heti programom, annyira kétségbeesek, hogy képtelen vagyok lazítani.” Zsolt
„Én vasárnap mindig ki vagyok meredve. Fekszek. A szombat hatása. Nincs mit ezen bővíteni.” Éva
„ Én vasárnap általában a családdal szoktam beszélgetni. Vagy interneten vagy telefonon. Meg sétálok a parkban a húgommal. Ez most már egyre többet így lesz. „ Andrea
Nekem nem tetszenek a vasárnapok, mert a hétfő előtt vannak. Azt hiszem ez az érzés meg az iskolából ragadt rám. A hétfő korai keléssel indult s ez nyomasztó érzéssel jár. Meg a tudat, hogy vége a hétvégének, ez már belém ragadt, olyan „deja vu” szerű minden héten. Szerintem a hétvégéhez nem is tartozik a vasárnap a hétvége inkább a péntek és a szombat. Azt hiszem, úgy 500 éve viszont szerettem volna, mert a vasárnap az vasárnapot jelentett s akkor ment mindenki a vásárba s a szürke hétköznapokat kicsit kiszínezte, de manapság a vasárnap már hétköznapi művelet, elvesztette az idillikus varázsát. Most azon gondolkodom hogy van e olyan hogy vasárnapi hangulat és hogy az milyen lehet… Azt hiszem az irodalomban már olvastam olyat hogy vasárnapi hangulat s valami vidámságra utalt. A vasárnapról a gyerekkorom egy része is eszembe jut. Vallásosan neveltek, vasárnaponként mentünk templomba, s úgy rémlik, mindig sütött a nap és fagyiztunk a haza felé úton. Azt hiszem, ha összekötöm a gyerekkorral, akkor vidám a vasárnap, akkor még nem voltak hétfői kötelezettségek.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.