HTML

A hét minden napján más rovatot találsz nálunk! Helyes Hétfő-ahová ellátogatni érdemes Kolis Kedd- hogyan éljük túl a bentlakást/albérletet Szaki szerda- minden, ami szakmai jellegű Csemege csütörtök-ehhez nincs mit hozzáfűzni Portré Péntek- ismerős arcok mesélnek magukról Szombati szerenád- hogy ne mondhassák hogy érzéketlenek vagyunk Vegyes vasárnap- minden ami máshova nem fér be

PKE blog

A Partiumi Keresztény Egyetem diákjainak és oktatóinak virtuális közösségi tere

Friss topikok

  • ANDRASGYORBIRO: A PORTRÉ PÉNTEK sorozat keretében igyekszünk mindig valakit közelebb hozni az olvasókhoz, akik arc... (2019.04.03. 05:35) Portré Péntek - Székedi Levente
  • Andrew Pallay: Helló. Nagyon jó ötletnek tartom ezt a kis üzenőfalat, blogot. Remélem fog pörögni az infó a blogo... (2010.12.30. 08:13) Új kezdet
  • Andrew Pallay: Helló. Nagyon jó ötletnek tartom ezt a kis üzenőfalat, blogot. Remélem fog pörögni az infó a blogo... (2010.12.30. 08:12) Titkos zugok - második felvonás
  • Hegyeli Hunor: Es hol marad a hagyma meg a szalonna? (2009.06.23. 11:30) Kolis Kedd - Otthonról vissza..
  • lehetlegyen: nem rossz a cikk, kicsit agresszív az író...akik összeillenek és tudják ésszel és szívvel azok öss... (2009.06.12. 18:09) Szombati Szerenád

Linkblog

2009.03.23. 21:44 andrasgyorbiro

Helyes Hétfő-Kávézó a PKE alagsorában

Helyes hétfő - a hét legnépszerűtlenebb napján, olyan HELYekről olvashattok, ahova érdemes benézni vagy csak egyszerűen észrevenni, hogy van. Aki már észrevette és már ismeri, az egészítse ki az infókat, vagy csak egyszerűen meséljen el egy ott megesett sztorit.

A mai Helyes Hétfőben egy olyan helyiség kerül bemutatásra, amelyik már igen régóta üzemel a megszokott helyen, azonban mégsem vált talán érzékelhetően kultuszhellyé. Mindannyian voltunk már ott, van, ki visszajár, van ki egyszer belép, s eldönti: soha többé, de véleménye talán mindenkinek van a PKE főépületében lévő kávézóról.

Odaérkezésünkkor vidám fiúkat és megilletődött fiatal diáklányokat találtunk, na meg a két hölgyet, akik a hely üzemelésének zökkenőmentességét hivatottak biztosítani.

A berendezés egyszerű, letisztult mintákat követ, és érződik a sokak szerint a diákélet nélkülözhetetlen elemének tartott cigarettafüst is. A kínálatban hagyományos üdítők, valamint egyes alkoholos italok, többféle sör szerepel, illetve különböző édesipari termékek. Az ételkínálatot a regionális- és a világkonyha egyvele jellemzi, a menüben az óriás-sonkásszendvics, a ,,cabanos" mellett békésen megfér a ,,hamburger" is. A "hamburgerkrémes melegszendvics" mibenléte pedig a szerző számára azóta is megfejthetetlen fejtörőt jelent....

Ottjártunkkor a hely nem volt zsúfolt, de beszámolók alapján néha igen nagy a tumultus. Asztalfoglalásra azért nincs szükség, de aki meghitt beszélgetésekre vágyik, délelőtt ne jöjjön ide, illetve aki szereti azokat a helyeket, ahol nagy a népsűrűség, bátran felkeresheti e helyet!

Egy látogatásnyi bizalmat, azt gondolom, mindenképp megérdemel!

 Végül pedig egy személyes kötelességemnek teszek eleget: kifele jövet

az egyik kiszolgáló hölgy megállított, szemembe nézett, és fellfelfedte előttünk a hely sikerének titkát. Azt gondoltaugyanakkor, felületes vagyok, és úgysem jegyzem meg.Állítottam, hogy olyannyira fülembe ivódott, hogy visszafele is el tudnám mondani, amit ő talán hitt is, meg nem is. Bizonyítékképp bűvös mondat így hangzik: "Azért járnak ide a diákok, mert itt kellemes a hangulat". Visszafelé pedig...talugnah a semellek tti trem ,kokáid a edi kanráj trézA".

 

6 komment


2009.03.22. 23:29 vanegyno

Vegyes Vasárnap

A Vegyes Vasárnap a hét utolsó napján arra alkalmas, hogy bármi, ami nem fért bele a hét másik hat témájába, arról lehessen írni vasárnap. Ahogy a neve is mutatja igyekszünk minél színesebb dolgokról írni, ami azért kapcsolódik hozzánk partiumosokhoz vagy csak egyszerűen érdekes. 


 

Március 22. - a Víz Világnapja

 


 

A víz a hidrogén és az oxigén vegyülete, dipólus molekula, de nem csak ...

Földünk felületének 71%-a.

Testünk 70 %- a.

 

A környezet szennyezése állatok, emberek és növények sorsáról dönt nap mint nap. Többek közt arról is, hogy majd a te unokádnak a dédunokája egyáltalán fog-e majd vadkacsát látni, friss forrásvizet inni a közeli erdőben. Mert ez nem olyan egyértelmű. Sem az, hogy lesz vadkacsa, sem hogy a forrásvízből innia szabad, sem hogy lesz erdő a megszokott helyen.  

Persze, tudjuk, hogy te csak néha szoktál eldobni egy cukorkás papírt, és te aztán nem öntesz ciánt a tengerbe, és az a szemét, amit kirándulás után széthagysz, az még semmi.

Tudnia kell mindenkinek, hogy az ő egyéni felelőssége is a Föld   sorsa.

 

 

 

Egy kicsi tudatosság, egy kis odafigyelés és egy kevés erőfeszítés kell mindahhoz, hogy a TE lelkeden ne száradjon mindez.  Hogy megelőzd a még nagyobb bajt, vagy csak hogy kivedd az általad összepiszkolt világ takarításának  rád eső részéből, tedd meg ezeket a VIZÜNKÉRT: 

 

·        Amíg mosod a fogad, zárd el a csapot!

·        A fürdést, zuhanyzást általában tekintsd tisztálkodásnak és ne pancsolásnak!

·        Mosogass egy edényben, ne folyó víz alatt, és ha lehet ne közbe nézd a Barátok Köztöt !

·        Ne a közeli folyóban mosd meg samponnal a hajad, amin van lakk, hab, festék, balzsam és fixáló. És ne is fürödj benne napolajosan !

·        Ha nagy menő vagy és autód van, azt se a kert sarkában csordogáló szép patakban most, hanem a menő autómosóban !

·        Ne önts a lefolyókba semmi káros,nem oda való anyagot!

·        Kérdezd meg apukádat, hogy a multicégénél a szennyező olajokat miért a folyóba engedik ki!

 

És azt tudtátok hogy  a többi hasznos hatása mellet,  napi három liter víz elfogyasztása nagyban  csökkenti a rákos megbetegedések lehetőségét?

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!


2009.03.22. 13:59 vanegyno

Szombati Szerenád

a szombat esték titkairól, a szebbik és az erősebbik nemről, a hogyanokról és a miértekről.

 

Ezúttal a szombat esti elfoglaltságokról...

 

A penészes kapcsolatok felrázására, a begubózott párok tanulságára, és a virágzó kapcsolatok öltettárának felújítására: programok szombatra, vagy bármikorra.

A romantikára tudtommal mindenki vágyik. Aki meg nem , az szerencsés, mert úgyse kap eleget.  Ugyanis,intim percekből, selyemsálak lobogásából, csillogó szemekből, fűszeres illatú levegőből, pár korty jó borból,sétákból, csillagfényből, halk jazzből  és buja kacajokból még senkinek sem lett elege.

 Minden párkapcsolatba kellenek a megszokottól eltérő dolgok. Néha a fáradt napok után, ne fogjunk neki szendvicseket kenni, de ne is feküdjünk le a megszokott sorozatunk elé,s most nem is a sarki kocsma fog következni,  hanem kapjuk elő a szekrény mélyéből a legcsicsásabb ruhánkat/ a selyem csíkos inget , fel a tűsarkút,/ azt a lakk fekete cipőt,  és irány a város. Mert lehet otthon nagy bravúrokat, de az akkor is csak otthon..

Nem kell esküvő, legyen ahhoz, hogy mindezeket tegyük, csupán döntés kérdése: akarunk-e izgalmat, egy kis kultúrát és egy különleges estét párunkkal. Akarjuk-e feldobni az életünket. Kell-e több nekünk a pizzán, a kólán és a mozin.   Nem állítom hogy a más ruha és más környezet más lelket ad mindenkinek, de egy hangulatfényes étterem sarkában kortyolgatott bor, mámoros beszélgetés, egy lágy jazz koncert, a kedves kezét néha megsimítva, ad egy hidegrázást.  Nyár esti pezsgőzés egy teraszon, séta a folyóparton, hajnalig nyúló álmodozások egy padon sem szoktak gödörbe vinni kapcsolatokat. A színház a másik nagyszerű hely a ki és bekapcsolódásra. Egy koncert elegáns varázsa felkorbácsolja a meglévőt.  A jó zenére jó helyen való felszabadult tánc még ugyan felvillanyoz.

 A kettesben töltött idő egy kapcsolatban mindvégig fontos. Gondolkodjunk el, mikor volt nekünk utoljára ilyen.

 Vegyük észre fontosságát, szenteljünk, adjunk erre. Legyünk nyitott lelkűek, és kreatívak. Ja, és vegyünk a lánynak virágot!

Szólj hozzá!


2009.03.21. 21:58 vanegyno

Portré Péntek - Kinter Tünde

 A PORTRÉ PÉNTEK sorozat keretében igyekszünk mindig valakit közelebb hozni az olvasókhoz, akik arcról bizonyára roppant ismerősnek lesznek, ám talán sok közületek nem tudjátok pontosan, hogy kiről van szó, és főképp, hogy mivel foglalkozik, illetve miért fontos egyetemünk életében.

 

,,Ne csak oktassunk, hanem erősítsük a csoport-szellemet"


Drs. Kinter Tünde,

a Közgazdaságtudományi tanszék oktatója

  

A tervek szerint nem a görbék, hanem a paragrafusok határozták volna meg az eredetileg jogi pályára készülő  Kinter Tünde szakmai életét. A terv objektív okok miatt menet közben változott, így jött a közgáz,  de bizonyítandó,hogy az első szerelem-örök szerelem, a jogi diploma megszerzése is folyamatban van esetében.

 

A nagy, távlati álmok kergetésétől megkímélte magát gyermekkorában, amihez nyílván az is hozzájárult, hogy már igen fiatalon megtanulta azt, amit sokan soha nem, vagyis élvezni az életet, értékelni az apró örömöket.Ezekből pedig volt bőven, a Paptamásiban töltött első évek, a hatalmas kert és az ezzel járó szabadság éllménye meghatározó. A boldog éveket három majdnem ’vízbefulladás is kísérte (jégbeszakadás, tenger...),ám az utolsó pillanatban mindig ott volt egy segítő kéz.

 

Az aktív gyermekévekhez a káros szenvedélyek kipróbálása is hozzátartozott, melyekkel kapcsoaltban szintén nem bizonyul kispályásnak. Nikotinmérgezés 3.5 évesen-ám azóta sem gyújtott rá. A szörpnek gondolt ribizliborból is sikerült komoly mennyiséget elfogyasztania 5 évesen, kiheverte ezt is, azóta az alkoholt is kerüli.

 

Mindezek mellett marad ideje szerett nagyapjától  eltanulni szinte az összes dalt, nótát, zsoltárt, és a nagyapa mivel Istenfélő ember volt –„egy trombózisból való felgyógyulás után fogadta meg, hogy azzá válik” ezért részben az ő hatására választja a református gimnáziumot.

 

Apás gyermek volt, ezért is lepődik meg talán, aki nem ismeri, hogy mennyire otthon van például a fociban. (Az interjú készítőjének erről alkalma volt meggyőződni egy világbajnoki elődöntő közös megtekintése alkalmával is-jó meccs végén az olaszok nyertek.) Horgászat, keresztrejtvény, sakk szintén kisujjában, és- most a gyengék kapaszkodjanak meg- édesapjától még a hobbiból űzött TV szerelés fortélyait is elleste!

 

 

 

Amit még gyermekkorából hoz azóta is magával , az az aktív életforma, sok mozgással. Talajtorna, modern tánc, aerobic, mind kipipálva. Szakmailag és emberileg is maximalistának tartja magát, a külvilág szerinte ezt gyakran nem érti, illetve félreértelmezi, néha ismerősei is túlzásnak tartják. Ezen szemlélethez alkalmazkodott életmódja is, a strapabírás ellenére alvásigénye saját bevallása szerint minimális.

 

Vizuális memóriája nem mindennapos, bármilyen szöveget első látásra képes megjegyezni, s mivel imádja a verseket, nem csoda hogy még balladákat is tud elejétől a végéig.

Nagyon szeret olvasni, Joseph Heller, Bohumil Hrabal, és Karácsony Benő műveit elsősorban, persze csak Fiedman, Samuelson es Keynes után.

Saját bevallása szerint van öniróniája (ezt bizonyitandó, nő létére elolvasta a 22-es csapdáját), és az emberi butaság bosszantja leginkább.

 

Kedvenc hobbyja az utazás, idegen kúltúrákkal, emberekkel, más gondolkodásmóddal megismerkedni, s fiatal kora ellenére már rengeteg országban járt.

 

Magánéletét tekintve úgy érzi, rátalált az igazira, de a legnagyobb szerelme a 3 éves gyönyörű és okos unokahúga, Dorka.

 


-Miért választotta  annak idején a Partiumi Keresztény Egyetemet? Csak azért kérdezem, mert nyílván közgazdászként az ember az egyik legpiacképesebbnek tartott diplomát szerzi meg, és talán külső szemlélőknek nem feltétlenül vonzó az, hogy ezzel az oktatásban helyezkedjenek el?

 

Ez egy igen érdekes történet. Végzősként az államvizsga dolgozatomat irtam A keynes-i forradalom cimmel és szüksegem volt egy művére magyarul. (mivel én az Állami Egyetemen végeztem a közgázt románul,ott a könyvtárban nem találtam ). Ezért felkerestem Péter György professzor urat (a közgáz volt dékánja), és tőle kértem segitséget. Nagyon érdekesnek tartotta a témámat, végig követte a dolgozatom alakulását, többször is konzultáltunk, s miután 10-es lett a diplomadolgozatom az államvizsgán és elsőként végeztem az egyetemen 400 diák közül, megkérdezte, hogy nem-e lenne kedvem versenyvizsgázni a már meghirdetett gyakornoki állásra. Megtettem, (s ezúton is köszönöm a Professzor Úrnak ezt a lehetőséget, és nagyon hálás vagyok,hisz rengeteget tanultam tőle), elnyertem az állást  s azóta itt vagyok.

 

 

 

-Rendszeres résztvevőjeként az úgynevezett „népszerűsítő-körútaknak”, mit gondol, mivel lehet manapság ,,megfogni” az érettségizőket, hogy minket válasszanak? Melyek lehetnek azok a területek, amelyekben álljuk a versenyt, vagy jobbak is lehetünk a jövőben a versenytársainknál?

 

A leghatékonyabb népszerűsitő fomának tartom ezeket a körutakat, mivel itt direkt kapcsolatba kerülünk a potenciális felvételizőkkel és azt tapasztaltam, hogy elég gyakran akkor hallanak először részletesebben az egyetemünkről, vagy konkrét szakokról. Igy személyesen meg lehet szólitani őket, lehetőségük van kérdéseket feltenni, s talán ezt más csatornákon nem tennék meg.

 

A második kérdésre válaszolva,véleményem szerint rosszul van megközelitve ez a témakör. Nagyon nehéz jobbnak lenni a többieknél, és a minőségibb oktatás hangoztatása is fölösleges szerintem,egyrészt mert mindenki erre törekszik, másrészt mert azt sugallja, hogy nálunk most gyatra oktatás folyik (s ez szerintem valótlan). S mindezt neheziti az a körülmény is, hogy a felsőoktatás kilépett az ú.n. elit szakaszából és már nem is tömegessé, hanem általánossá vált. Régebben úgy gondolták, hogy egyzser majd telitődik a diplomásokat felvevő mukapiac, de tapasztalhatjuk, hogy ez nem történt meg (és ez a munkáltatók vagy egy központi szabályozás hiánya ) hiszen ma már titkárnői,vagy rakodómunkási munkakörben is egyetemi oklevéllel rendelkezők dolgoznak. De nincs mit tenni, a szüntelen növekedés öngerjesztő folyamat, és a nem munkaerőpiaci, hanem szimbolikus értékű diplomák gyártása az infláció szakaszában van.

 

Éppen ezért a másság, az ettől eltérő jelleg kihangsúlyozása a legfontosabb. Ennek pedig két oldala van, szerintem. Az egyik a differenciáltabb, rugalmasabb szerkezet kialakitása (örülök, hogy az akkreditáció elnyerése folytán erre van is lehetőségünk ). Gondolok itt a továbbképzőkre, esetleg egy új út lehet az átképzők inditása, de ugyanide tartozik a különböző intézmények és programok közötti átjárás hangsúlyosabbá tétele.

 

A másik oldal, amivel kiemelkedhetünk a többi egyetem közül, az oktatás morális és lelki dimenzióinak az életben tartása. Ne csak oktassunk, hanem erősitsük a csoport-szellemet, a közösségi elkötelezettséget, a kompromisszum-készséget, a kitartást és szorgalmat.

 

 

-Van-e kedvenc emléke a PKE-n eddig elöltött időszakból?

 

Egyetlen kedvenc emléket nem tudok kiemelni,mivel semmiben nincs kedvencem, viszont sok kedves helyzet, pillanat jut most hirtelen eszembe. Tulajdonképpen minden diákokkal kapcsolatos esemény kedves számomra, minden órán elhangzik legalább egy szimpatikus, érdekesen megfogalmazott  kérdés. De szivesen emlékszek vissza a TDK-kra, a gólyabálokra, a TUCC maratonra, es most megis beugrott egy eset, amelyet örökre a szívembe zártam. Az elmúlt évben a végzős turisztika szakosoknak voltam az évfolyamfelelős tanára, és a ballagáson a búcsúztató szövegem elmondása után mindenki felállt és állva tapsolt hosszasan. Soha nem felejtem el azt  az érzést, amely akkor áthatott.

  

-Rendszeresek a szakmai kirádnulások, elsősorban a „turisztika” szakos hallgatók számára? Mesélne az ezeken szerzett benyomásairól?

 

Ezek a szakmai kirándulások nem a nyaralásról szólnak és nem is a szórakozásról elsősorban (bár egyesek vádoltak már meg ezzel). A másod éves turisztika szakos hallgatókkal csoportosan, buszos utazás formájában egy hét alatt bejárjuk Székelyföldet, előre egyeztetett program szerint. Minden nap 2-3 szállodát, panziót, vendéglátóipari egységet látogatunk meg, ahol egy vezető beosztásban lévő személy bemutatót tart az illető szálloda történelméről, menedzseléséről, vendégeiről majd körbevezetnek a szobáktól a mosódáig, végül a hallgatók kérdéseket tehetnek fel.

 

Az ott szerzett ismeretekről a résztvevő hallgatóknak irásos beszámolót kell késziteniük, s ezekből számomra az derült ki hogy rengeteg olyan információval gazdagodtak, amelyeket az elméleti órákon nem lehet elmondani, illetve érthetővé tenni. Hasznosnak tartanám több ilyen gyakorlati lehetőség megteremtését.

 

Szólj hozzá!


2009.03.20. 13:57 andrasgyorbiro

BRÉKING-Még egy ok, amiért érdemes TDK-zni

 

 

 

 

Ha lejjebb görgetitek az oldalt, találtok már egy írást arról, hogy miért érdemes jelentkezni a TDK ra. A mai nap folyamán egy újabb érv született , amellett hogy induljatok: a PKE Szenátusának határozata alapján azok a hallgatók,akik a 2009-2010-es tanévben ösztöndíjban részesülnek, és az  idén részt vesznek TDK-n (például a PKED által szervezett PTDK-n, ami egyetemünkkön kerül megrendezésre,tehát nem kell messze menni), azok MAGASABB ÖSZÖNTDíJAT kapnak a következő tanévben, függetlenül attól, hogy a TDK-n érnek- e el helyezést, vagy sem.Tehát ez garantált.  Talán már önmagában ezért is érdemes jelentkezni! Jelentkezni a PKED irodában lehet, ahol jövő héten egész nap várnak titeket. A jelentkezés határideje március 27., péntek. Részletesebb leírásért a TDK-ról kattintsatok ide .

 

 

Szólj hozzá!


2009.03.19. 19:39 andrasgyorbiro

Csemege Csütörtök-A Tanú

CSEMEGE CSÜTÖRTÖK: rovatunk elsősorban azoknak szól, akik szeretnek csemegézni, azaz olyan (kultúr)termékeket fogyasztani, melyek a megszokottól eltérőek, vagy valóban ritkák és kiemelkedő minőségűek. A hét 4. napján ezentúl ilyen csemegékből válogatunk olvasóinknak.

Sajnos szomorú aktualítása van annak, hogy erről a fantasztikus alkotásról beszéljünk, mégpedig az, hogy rendezője, Bacsó Péter a múlt héten hunyt el. Életéről, munkásságáról itt olvashattok bővebben.

Miért is jó film "A Tanú". Ha röviden kéne válaszolni, akkor azt mondanám, azért, mert bár nyílvánvalóan nem mentes a túlzásoktól és a szándékosan generált szatírikus helyzetektől, mégis képes arra, hogy visszaidézze a Rákosi-korszak hangulatát, egy olyan korszakét, mely egészen abszurd időszak a magyar történelemben. Ezen abszurdítás sugárzik a filmből. Nem véletlen, hogy elkészítése után 10 évig a film dobozban hevert, és csak ezt követően engedték bemutatni.

 

Személyi kultuszt, és az abból fakadó groteszk helyzeteket mesterien mutat be, amihez persze az is kell, hogy a szellemes forgatókönyv, melynek azonban legtöbb eleme valós. A filmbéli karakterek is megfeleltethetőek a korszak híres-hírhedt vezetőinek és áldozatainak.

Pelikán elvtárs sorsa éppen azt mutatja meg, hogy egy ,,egyszerű gátőr" miként vállhat egy ilyen rendszerben főszereplővé, mivé változtathatja a hatalom kényszerítő ereje az egyént, illetve mekkora feszültség tátonghat a ,,józan paraszti ész" és az ideológikus, abszurd eszmefuttatások között.

Épp ezért, a film valószínűleg örök klasszikus marad, minden bizonnyal már most is a magyar filmművészet legnagyobb remekének tekinthető. Aki egyszer megnézi, azt gondolom, effelől szemernyi kétsége sem marad. Ha mégis maradna, eljöhet érte  talán egy nagy fekete autó...

(BRÉKING- amennyiben igény lesz rá, elképzelhető,hogy megszervezzük a film levetítését valamikor az egyetemen. Aki szeretné megtekinteni, írjon a pkeblog@yahoo.com ra, hogy tudjuk felmérni az érdeklődést!!!!!)

 

Szólj hozzá!


2009.03.19. 18:24 andrasgyorbiro

BRÉKING- légy te is a PKE blog szerkesztője

szerkesztők kerestetnek

 

Ha úgy érzed, hogy...:

....van mondanivalód, véleményed mindazzal ami az egyetemen és környékén történik

....egyetértesz a lap alján kifejtett célokkal, és tenni szeretnél megvalósulásuk érdekében

...szeretnéd, ha megismernének azok is, akik nem a csoporttársaid és akik mellett már annyiszor elmentél köszönés nélkül a folyosón

...vagy bármi más okból szívesen irnál néha ide, ne habozz!

 

Jelentkezz te is PKE bloggernek? ennél mi sem egyszerűbb. irj egy emailt a már jól ismert pkeblog@yahoo.com ra, ahol megbeszéljük a részleteket!

Szólj hozzá!


2009.03.18. 22:26 andrasgyorbiro

Szaki Szerda-az önéletrajzok titkairól

A SZAKI SZERDA célja, hogy a hét közepén, biztos pontként álljon azok rendelkezésére, akik szakmaisággal, tanulmányokkal, illetve ezekhez lazábban vagy szorosabban kötődő írásokra szomjaznak!

 

(Két A4-es ív összefut az íróasztalon, s illedelmesen érdeklődnek egymás kiléte felől?

-Elnézést, Ön életrajz?

-Nem, uram, én csak egy kísérőlevél vagyok )

Önéletrajzot írni nem egyszerű feladat, időnként pedig igen hálátlan időtöltés. Eltekintve azoktól a bölcsességektől (melyeknek nyílvánvalóan van alapja), mi szerint "egy egész élet kevés arra, hogy megismerjük önmagunkat", nem beszélve a felettes-én ről és egyéb pikáns dolgokról, önmagában véve nehéz ráhelyezni életünket egy lapra.

Mivel önéletrajzok alatt az esetek túlnyomó többségében olyan dokumentumot értünk, mely arra hivatott, hogy minket képviseljen, bemutasson, segítse személyünk (lehetőleg pozitív) megítélését olyanok számára, akik jó eséllyel korábban nem találkoztak velünk, és nincs kialakult véleményünk velünk kapcsolatban.

Nem állítom, hogy különlegesen járatos lennék az önéletrajzok világában ("akkor meg miért ír róla?"- jogos!), viszont kényszerből mégis ismserkednem kellett velük, és remélem, segíthetek az első nehéz pillanatokon túllendülni.

Tulajdonképpen két szempontból lehet osztályozni az önéletrajzokat. Van az ,,elbeszélős" forma, ami tulajdonképpen fogalmazásra hasonlít, melyben elmeséljük hogy kik vagyunk, milyen  nagyratörő célokkal jöttünk e világra, ehhez képest hol tartunk (sajnos legtöbbször- értsd:miért nem sikerült mindezt megvalósítani). Ez a forma , a ,,magyar tipusú" önéletrajz nevet viseli, szemben az "amerikai" tipusú önéletrajzzal, mely kivonatszerű, lényegre öszpontosító, vázlatszerűen mutatja be készítőjét.

A verseny tulajdonképpen eldőlt, előbbi verzióval alig találkozunk. Az amerikain belül pedig megkülönböztetjük a "kronológikus" tipust (mely a szakmai és tanulmányi előéletünkre összpontosít, és az elmúlt 10-15 év ,,fejlődését" igyekszik bemutatni, szigorúan időrendben visszafél haladva), illetve a ,,funkcionális" (előbbihez képest nagyobb hangsúllyal szerepelnek benne a különböző készségek, illetve a változatos, sokszor egymással össze nem függő tanulmányi és munkatapasztalatok).

Érzékeny kérdés, de kapcsoljuk ki mobiltelefonjainkat a zavartalan csend érdekében, helyezzük magunkat kényelembe, és nézzünk szembe vele: érdemes-e önéletrajzban gátlástalanul hazudozni enyhén szépíteni a tényeket? Egy dolog bizonyos: a kísértés mértéke igen jelentős. Nem biztos hogy ez a legkifizetődőbb (ha így van:sajnos...), illetve a legcélravezetőbb megoldás, de én azt hiszem, hogy hosszútávon a válasz (bármennyire is nagy a kísértés) az, hogy nem. Nem azért, mert nem szép dolog füllenteni (hisz ez evidens!), hanem azért, mert a világ szűkül, egyes iparágak úgyszintén, ráadásul egyre kevesebb cég vásárol fel jellemzően minél többet, tehát ha beküldünk egy önéletrajzot, akkor az eljut a piac jelentős részéhez. Az még csak elmegy persze, ha az állásinterjún akad egy Révai lexikon, és mondjuk kiderítik hogy "localitatea Ludus" az nem Ludas, hanem Marosludas, de amikor az angolul ,,kíválóan író és olvasó" jelentkező megkérdezi hogy mit jelent a ,,Welcome" felirat a lábtörlőn, az okozhat kellemetlen perceket. Hitelünk pedig gyorsan fogyhat. A bizalom sajnos nem olyan mint az abrosz az éttermekben: nem kapunk újat, ha folt esik rajta.

,,Műfajából adódóan" az önéletrajz egy rulett. Amennyiben eltérünk a ,,steril", ,,semmitmondó" száraz felsorolástól, és igyekszünk némi humort belecsempészni, elképzelhető hogy leendő főnökünk még aznap behív, és szerződést ajánl, és megkér, hogy a fizetést magunknak írjuk be, de az is lehet, hogy komolytalan benyomást keltünk, és amennyiben nem egy Grand Circus keres helyettesítő bohócot, nem lesz versenyképes a "CV"-nk. Kockáztatni persze lehet.

 

1 komment


2009.03.17. 21:19 garu

Kolis Kedd - Lakótársak

Túlélési tanácsok kezdőknek és haladóknak - bentlakóknak és albérleteseknek, többek között az otthon lakók tanulságára.

 

Legyen az ember kolis vagy kintlakó, de mindenképpen közös mindkettőben, hogy vannak lakótársai. Én négy éven keresztül voltam ebben a „kiváltságos” helyzetben, hogy élvezhettem mások rigolyáit és persze ők is az enyémeket. Tehát ma a szobatársakról szól a  heti KolisKedd bejegyzése.

 

Biztos nekem is voltak rigolyáim, de általában hajlamosak vagyunk a mások gyengeségeit megjegyezni, mint a sajátunkat észrevenni. Elmesélek néhány sztorit a volt lakótársaimról.

Hát ami legelőször eszembe jut (ha nem is konkrétan lakótársról van szó), hogy volt egy szomszéd nénink, aki nem tudom, hogy milyen kapcsolatban lehetett a lakás tulajdonosával, akitől a lakást béreltük, de igencsak otthonosan érezte magát nálunk. Nem egyszer megtörtént, hogy teszek-veszek a lakásban, mire hallom hogy kopognak, megyek megnézni ki az, de mire az előszobába értem a szomszéd néni már bent volt... Első alkalommal szóltam, hogy nálunk nem ez a procedúra, mi van ha éppen egy szál semmiben vagyok zuhanyzás után, vagy öltözködés közben? Legközelebb viszont megint a kopp-kopp + benyitunk képletet alkalmazta. 

 

Ha már az előszobában tartunk: egyszer az egyik lakótársam próbálta meglepni valamelyikőnket: bebújt az előszobában található ágynemű tartóba és várt..., várt...,  amíg valaki hazajön és halálra tudja ijeszteni... szerencsére nem én voltam az aki előbb hazaért, de mivel általában nem számít arra senki, hogy valaki az ágynműtartóból ugrik elő, nagy hatása volt.

Az egyik nagybányai lakótársammal (Sz.Zs) kapcsolatos egyik legmeghatározóbb emlékem az, hogy egy piros tangát kapott ajándékba, és ebben nekünk is részünk volt, mivel néha abban közlekedett fel-alá a lakásban, és virított belőle a feneke, hát nem volt olyan sexy, mint ahogy azt ő elképzelte. Ha azt vesszük, hogy mind fiúk voltunk, akkor el lehet képzelni mit jelentett ez mind rá, mind pedig ránk nézve.

Tovább menve a női vonalon, T.A. – ról nem mindig lehetett eldönteni melyik nemhez tartozik, ugyanis mindig sok időbe került, amíg elkészült, általában 5-ször öltözött át, amíg megállapodott egy viselet mellett, szemceruzával (azt hiszem az volt) húzta ki a szemét, elnézést, ahogy ő fogalmazott: „kihangsúlyozta” azt néha, amikor szükségesnek találta. A hab a tortán, hogy egyik gyenge pillanatban (ezt már nem komolyan gondolva, de komoly következményekkel) kifestette a lábujjkörmeit barátnője körömlakkjával. Ez még nem is lett volna nagy baj, csak az kerülte el a figyelmét, hogy ez valami olyan cucc volt, amit nagyon nehezen lehetett lemosni, mindemellett valami foszforeszkálós lilás-rózsaszínes szemkápráztatós árnyalat volt. Így hát két héten keresztül villanyoltás után csak A. viritó körmei látszottak, sőt verték ki az ember szemét.

 

Szintén kicsit meglepő volt, amikor egyik reggel nem egyedül, hanem szobatársam társaságában ébredtem magam mellett az ágyban. Nem kell rosszra gondolni, csak a nagy matekezésbe nagyon belemerültek évfolyamtársával, és mivel már nagyon késő lett, nem ment haza a koliba az évfolyamtársa, hanem nálunk aludt. A gond csak az volt, hogy a lakótársam ágyán nem fértek el mindketten, ezért a szobatársam az éjszaka közepén átpóckolt hozzám...

Ami még említésre méltó az az újrafelhasználható zoknik esete, amikor lakótársaim K.L. és Sz.Zs 2 hónapos budapesti részképzésen voltak. A piszkos zoknik egyre csak gyűltek az ágy alatt, mire egyszercsak hirtelen elfogytak... hát mit volt mit tenni, kezdték a kört előlröl és az ágy alatti zoknikat „újrahasznosították”. El lehet képzelni, hogy milyan szaguk volt a végén....

 

A legjobbat a végére hagytam: nem nagyon van annál rosszabb, ha hajnali 8-tól van órád. Mivel Sz. B.- nél nagyon rezgett a léc a jelenlétek szempontjából, muszáj volt órára mennie. Ezért le is feküdt időben, beállított több ébresztőórat, hogy mindenképp be tudjon érni 8-ra. Mi a rendes segítőkész, lakótársai, gondoskodtunk arról, hogy biztosan beérjen, ezért előreállítottuk egy órával az összes órát ami a lakásban volt. B. hűségesen ment hétre órára, miközben meg volt győződve hogy nyolcra megy. Másnap mikor jött haza dühösen magyarázta, hogy kicsit sötét volt mikor ment az egytemre és egy órát kellett várjon, amíg megjelent az első évfolyamtársa, de előtte még ráordibált az egyik üzletnél a takarítónőre, mert még nem voltak nyitva... miközben nyolckor kellett volna nyissanak (habár csak hét óra volt).

 

Egyetemi éveim kaladosan teltek, sosem unatkoztunk, mindíg csinált valaki valami hülyeséget, valami emlékezeteset, biztos hasonlók becsúsznak azért mindenkinél az évek alatt és mentségünkre (illetve a lakótársaim mentségére legyen mondva) mind fiúk voltunk...

 

Neked milyen sztorid van a lakótársaidról?

 

1 komment


2009.03.16. 20:39 vanegyno

Helyes Hétfő - Don Giovanni

Helyes hétfő - a hét legnépszerűtlenebb napján, olyan HELYekről olvashattok, ahova érdemes benézni vagy csak egyszerűen észrevenni, hogy van. Aki már észrevette és már ismeri, az egészítse ki az infókat, vagy csak egyszerűen meséljen el egy ott megesett sztorit.

A kiváncsiak kérdezhetnek, mi érdeklődünk, közvetítünk, válaszolunk!

 

 

         A Don Giovanni

Fény az éjszakában.(Szándékosan homályos, hogy azok is fölismerjék, akik néha így látták már.)

 

Egyetemisták nagy alapkérdése az evés. Ritka, aki nem álmodik hetente egyszer anyukája tyúkhúsleveséről vagy rántotthusiáról. Az ínyencségre csak a mercis-apukásoknak telik, de egy pizza azért még az ünnepi hétköznapokon nagyjából mindenkinek belefér. Az egyetemtől korgó hassal, futólépésben tizenöt másodpercnyire leledző hely  sokszor sokunknak maga az oázis a sivatagban.

Állítom, hogy van olyan pizzakultúrám, hogy megállapíthatom: ez tényleg jó. És azt is állítom nem reprezentatívan, hogy aki egyszer evett, az többé nem megy el ajtaja előtt úgy, hogy ne gyorsulna fel a szívverése.  (Amúgy nem fizetnek nekem ezért)

 

A Don Giovanni városon belül ingyen szállít. Egy köpésre van tőlünk  de felhozzák a portékát a koleszba is ha kérjük. (Vagy az csak nekem volt, mert olyan szép vagyok?) Nyitva van hajnali tíztől éjjel tizenkettőig. Akik ülni szeretnek, sokat várni, cigarettázni, és osztálytalálkozót szervezni, azok ne ide jöjjenek. Ez egy kicsi hely, de hümm, ülni nem lehet, de amúgy is állva több fér, ez az alapelvük. Itt  lehet szeletre enni. Harapásra is, de az is ugyanannyiba kerül mint a szelet. Lehet olyan pizzát kérni, amelyiknek minden szelete más fajta. Na, ezt!  Feltét a helyszínen ingyenes: Zöld csípős paprika, oregánós öntet, kecsap édesen vagy erősen.  A csípősre és a sósra gyorsan, gyorsan:  lehet itt innivalót is kapni.

 

 

38 fajta pizzát tudnak elkészíteni. A már jól ismert nevek mellett, mint például az én gyors éhes kedvencem: a Capriciosa, vannak egészen különlegességek : Székely pizza, Harlem, Piedone, Rustica, Nemo, Rossonero,Aristocrato, Fantezia, … - Úgyhogy mindenki megtalálhatja az egy éniségének megfelelőt, vagy csak poénból is megéri kísérletezgetni.

 

szeletre vagy harapásra...

Az épp aktuális elárúsító, pizzakészítő-sütő srác (aki egyetemünk diákja, és a neve egy édesség), kérdésünkre nem tudta elmondani hogy miért éppen Don Giovanni a név, de mi (mivel missziónk, hogy titeket maximálisan ellássunk minden hasznos információval) megtudtuk a következőt:

„A Don Giovanni  egyébként tudniillik, Wolfgang Amadeus Mozart kétfelvonásos operája. A librettót Lorenzo da Ponte írta.  A Don Giovanni az egyik legismertebb zenemű a világon, és a Don Juan legendáját feldolgozó művek közül a leghíresebb” (forrás: www.wikipédia.hu).

 Ide kattintva, és tovább kattintgatva meghallgatható: https://www.youtube.com/watch?v=vxcjxN0rPzs 

 

Szólj hozzá!


2009.03.16. 19:35 andrasgyorbiro

PTDK

 

 

 

 

"Ha idén nem jelentkezell, ezt csak jövőre teheted meg..s egy évig bánhatod, hogy nem tetted meg....s micsoda bús egy év lesz..." -kerüld el! Jelentkezz HOLNAP!

Szólj hozzá!


2009.03.15. 16:52 andrasgyorbiro

Vegyes Vasárnap-Március 15.- egy kicsit más szemszögből

A Vegyes Vasárnap a hét utolsó napján arra alkalmas, hogy bármi, ami nem fért bele a hét másik hat témájába, arról lehessen írni vasárnap. Ahogy a neve is mutatja igyekszünk minél színesebb dolgokról írni, ami azért kapcsolódik hozzánk partiumosokhoz vagy csak egyszerűen érdekes. 

 

 Március 15-a magyar szabadság ünnepe, a magyar ifjúság ünnepe, a nap , amely 151 évvel ezelőtt megmutatta nekünk a szavak erejét, és még nagyon sok más mindent is. Nem jár más, mint őszinte köszönet mindazoknak, akiknek része volt e csodában, és kiváltképp azoknak, kik életüket, jövőjüket, sorsukat áldozták ezen ügyért.

 

Március 15.-nek számos vetülete van. (Muszáj megjegyezni, hogy szerencsések vagyunk, hiszen a Vegyes Vasárnap keretében eddig csupa jeles napok kerültek bemutatásra, egy hete Nőnap, most ünnep, egy hét múlva meg annak az évfordulója lesz, hogy Mária Terézia 1776.-ban eltörölte a kínvallatást. Ha nem teszi, lehet hogy e blogot is kényszerből írnánk...?)

 Mint írtam, számos aspektusból, számos  vonatkozásban lehet vizsgálni, elemezni, értelmezni, és újraértelmezni, és ne tagadjuk le, félreértelmezni is március 15.-t, és az akkori korszellemet. Azonban, azt gondolom, helyes dolog az, ha kellő körültekintéssel, óvatossággal és alázattal, mégiscsak megpróbálunk valamilyen, számunkra és saját helyzetünkre is érvényes üzenetet kiolvasni ezen időszakból.

 Nincs lehetőségem arra, hogy számos területet átölelő elemzéseket jelentessek meg , és arra sem, hogy magam fogjak hasonlóan nagy lélegzetű fejtegetésekbe, viszont szeretnék ,,hangosan elgondolkozni" azon, hogy mit üzenhet e jeles dátum a magyar oktatásnak és felsőoktatásnak, beleértve a határon túli felsőoktatás, és ezáltal természetesen beleértve a PKE-t is.

 A híres, Landeres&Hackenast nyomdájában kiadott 12 pont között nem szerepel ugyan a felsőoktatásra vonatkoztatható követelés, azonban a röpirat egyértelműen a nemzeti szabadság,  illetve a polgári fejlődés mellett kötelezi el magát, és e célok elérésének manapság is a világon mindenhol fontos eszköze az önálló, nemzeti nyelvű oktatás és felsőoktatás.

 Vajon milyen PKE-t képzeltek volna el, illetve tartottak volna kívánatosnak a márciusi ifjak? Milyen az a PKE , amelyik méltó lehet ahhoz a szellemi örökséghez, amit ezen ifjaktól örökölhettünk?

Mindenekelőtt , azt gondolom, hogy a mai Partiumi Keresztény Egyetemnek büszkének kell lennie. Nem önelégedettnek, még kevésbé elbizakodottnak, de mindenképpen, - még ha visszafogottan is, még ha csendesen, alázatosan is-de büszkének arra, hogy létezik, hogy az elmúlt időszakban vitathatatlanul gyarapodott, hogy jogi helyzete rendeződött, és hogy adottak a fejlődés lehetőségei. Büszkének kell lennie mindazokra, akiknek mindezt köszönheti: azokra alapítókra,akik mertek nagyot álmodni, az egyetem azon  egykori és jelenlegi munkatársaira, akik mindig tették a dolguk, nehéz és szép időkben egyaránt, az egyetem azon vezetőire, akik amellett hogy a múltból tanulni kívántak, fél szemmel mindig mertek a jövőbe nézni, a diákokra, akik megtisztelték ezt az egyetemet a bizalmukkal és rábízták életüknek azt a szakaszát, mely sok esetben az emberi élet legszebb periódusát jelenti,és őszintén hálát kell adnia a Jóistennek is, hogy nehéz időkben sem hagyva magára az egyetemet, gondja volt fejlődésünkre.

 Emellett, tisztában kell lennie helyével a világban. Azt gondolom, a problémákkal mindenkor szembe kell néznie, számolnia kell a nehézségekkel, saját gyengeségeivel, és a körülmények sokszor kényszerítő erejével. Mikor önmagára gondol, akkor mindig a rosszabb, az esendőbb részét lássa, hiszen fejlődésre csak az serkent, ha tisztán látjuk gyengeségeinket. 

 És ami a legfontosabb: látnia kell az irányt, ahova tartani szeretne. Minden hajót, amelyik kifut a nyílt tengerre, érik hullámok, de ha a kapitány tudja, hogy melyik kikötőbe akar eljutni, és a legénységet egységbe kovácsolva tudnak afelé haladni,  akkor, ha lassabban is, ha a tervezett menetiránytól időnként eltérve is, de célba ér. Petőfiék vágyai sem úgy, és nem is akkor teljesültek többnyire, ahogy eltervezték, de a cél 1848 március 15.-től kezdve végig világos volt.

 Kisebbségi egyetem vagyunk, ezzel tisztában kell lenni. Ennek számos következménye van, melyeknek mindenkor tudatában kell lennünk. Ezek legfontosabb dimenziói talán a felelősség, és a fejlődés, melyek erőteljesen összefüggenek. Felelősséget kell vállalunk azért, hogy, bár nem az állam többségi nyelvén folyik nálunk a képzés, mi mégis biztosítani tudjuk azt, hogy képzésünk, egyetemiségünk színvonala nem marad el a többségi intézményekétől, és azon szülők, akik úgy döntenek, hogy ide küldik gyermekeiket tanulni, tudhassák, jó kezekben vannak, illetve aki autonómabb személyiségként maga dönt úgy, hogy nálunk szeretne tudást szerezni, annak is tudjunk 3 (vagy reméljük 3+2) év végén bátran a szemébe nézni, tudva azt, hogy megadtuk neki ugyanazt, mint amit máshol kapott ,kaphatott volna. Az ugyanis, hogy magyar nyelvű egyetem vagyunk, semmiképpen nem tekintendő önmagában véve plussz értéknek, nem mentesíthet minket semmiféle követelmények alól, sőt: többletterheket ró ránk.

 Bízom benne, hogy az a lendület, amely árad március 15.-től, az a fajta haladás iránti vágy, amely célként vezérelte a márciusi ifjakat, és az a fajta összetartozás-érzés, mely áthatotta a 151 évvel ezelőtti napokat, ahogy eddig szerencsére mindig, a jövőben is eljut majd   PKE falai közé is. 

 E gondolatok jegyében kívánok mindenkinek békés ünnepet!

 UI: emellett,  szintén az ünnep jegyében, szeretnék egy másik blogon megjelent, valóban megható történetet is megosztani az olvasókkal, mely itt érhető el.

 

Szólj hozzá!


2009.03.15. 13:02 vanegyno

Szombati Szerenád

a szombat esték titkairól, a szebbik és az erősebbik nemről, a hogyanokról és a miértekről.
 
Eheti szombatunk a tavaszról, szól. Mert tavasszal annyi minden jót lehet tenni, amit máskor nem. Ezért e cikkben felhívjuk figyelmeteket a tavasz kincseire, tehát fiúk-lányok, az egésznap sötétben punnyadós filmezésen kívül vannak még meglepetések. Például csak tavasszal lehet egész nap büntetlenül epret enni, ibolyamezőben hemperegni, és nézni, ahogy kibújnak a sóskák.
Íme pár randi tippek, egészség-felfrissítő ötlet, szerelem-megújító lehetőség, vagy csak simán, hogy ne ülj a gép előtt:
·        Mindenféleképpen lepd meg párod a várost ellepő tavaszi virágok egyikével, vagy összesével. Ezt hatásosabb gyakran megtenni.
·        Menj sétálni a mezőre! Vigyél kedvest, kutyát, süssél szalonnát, és szívd be a friss levegőt! – Egy takaró  megelőzés képpen elkel.
·        Ne hozzál hóvirágot, mert védett! – Ha ketten nézitek, szagoljátok, sokkal izgibb.
·        Menj szaladni reggel, már jó az idő. Ideális hely: Körös-part. – Össze lehet futni más csinos futókkal.
·        Régi virágcserepekbe ültess petrezselymet, zellert, bazsalikomot, vagy bármit, ami zöld. Ez tavaszt visz a szobádba, színt az életedbe, és még főzhetsz is velük. – Ezzel elkápráztatsz akit csak akarsz.
·        Elszántabbak ássák fel a kertet, már lehet ültetni a salátát,a spenótot, a retket, a dughagymát, a répát, és a petrezselymet. – A megizzasztó közös munka után jó a pihenés.
·        Mindenki keresse elő a szekrény mélyéből a tavaszi kabátját, a félcipőjét, lányok a lengébb szoknyáikat.- És vegyék is fel! Hatásos lesz!
·        Szedjétek össze a hótakaró után maradt ronda szemetet!- Összekovácsoló közös program.
·        Rohamozzátok meg a zöldséges boltokat, és egyetek annyi vitamint amennyi csak belétek fér. Nem papayára gondoltam, sem nem a kimondhatatlan nevű dolgokra. – A közös zöldség- gyümölcsevés elmélyíti a kapcsolatokat.

1 komment


2009.03.13. 19:37 vanegyno

Portré Péntek

 A PORTRÉ PÉNTEK sorozat keretében igyekszünk mindig valakit közelebb hozni az olvasókhoz, akik arcról bizonyára roppant ismerősnek lesznek, ám talán sok közületek nem tudjátok pontosan, hogy kiről van szó, és főképp, hogy mivel foglalkozik, illetve miért fontos egyetemünk életében.

  „Merjük egyszerűen elmondani a jót”

 

 

Dr.Hermán M. János,

Tanszékvezető, Teológia tanszék

 

 

„Üdvözlöm a kezdeményezésüket!”- fogad minket  rendkívül barátságosan Hermán M. János (61) lelkész, egyháztörténész, tanszékvezető.

 

Bár alapvetően falusi környezetben töltötte gyermekkorát („ ma is pontosan emlékszem a kaszálás, szántás, vetés fortélyaira, azt gondolom, jó mezőgazdász  is vállhatott volna belőlem”), kötődése Kolozsvárhoz a kezdetektől meghatározó, igaz, a kincses város csak annak köszönhetően vált szülőhelyévé, hogy a Györgyfalvától számítva, Kolozsváron volt a legközelebbi szülészet. Amellett, hogy édesapja is lelkész –„valódi teológiai zseni, nyolcvan évesen még irigylésre méltóan beszélt latinul s héberül”-  tanítónő édesanyja („akitől rengeteget tanultunk gyermekkoromban, páratlan módon tudott bármiről mesélni”) családjában is generációkra visszamenően megtalálható e hivatás.

 

Már gyermekkorában falja a könyveket -„öcsémmel, lámpaoltás után sokáig petróleumlámpával olvastunk, csak arra kellett vigyáznunk, hogy annyi maradjon benne, hogy reggel szüleink ne jöjjenek rá minderre”.  Érdeklődését, és szakmai igényességét jelzi, hogy a négy évnyi kolozsvári teológiát követően egy évet Nagyszebenben, két évet pedig még Bukarestben is lehúz, előbbi helyen németül, utóbbi helyen románul végezve tanulmányait. Utóbbinak  rendkívüli vonzerőt kölcsönzött az ,hogy a bizantinológiával ilyen szinten sehol máshol nem foglalkoztak, mint az ottani teológián. A bizantinológia mellett kiemeli a még korábbra visszanyúló klasszikus görög-latin műveltség fontosságát, véleménye szerint „bármilyen komoly kérdés kapcsán manapság is ehhez érdemes visszanyúlni”.

 Lelkészi szolgálatát kis mezőségi falvakban kezdi, majd 1975-ben házasságot köt. Üldöztetés miatt, illetve a megítélése szerint  egyre viszontagságosabbá váló hazai viszonyok miatt  felesége szülőhazájában, Hollandiában folytatja életét. Menekülésüknek a dátuma 1983 szept. 10-ike. A PKE mellett, illetve előtte oktat Groningenben, Révkomáromban, de bevallása szerint mindenhova elkíséri ,,transzilván öntudata”, amely azonban nem gátolja meg abban, hogy a helyi  értékeket  és a különlegesséket mindenhol meglássa. Ez is elhangzott többek között: ,,írják le: a holland búzasör kíváló, az árpasörökkel bármikor felveszi a versenyt”.

 

 

 

-A teológia tanszék vezetőjeként, kérem meséljen arról,  milyennek látja egyetemünk keresztényi  jellegét, illetve vidékünk hitéletének helyzetét általában?

 

-Úgy vélem, hogy a ’89-es rendszer váltás előtt a hitbéli szilárdság sokkal erősebb, sokkal érzékelhetőbb volt. Ehhez nyílván hozzájárult, hogy csaknem 200.000-250.000 magyar elvándorolt, közöttük számos dolgos, hívő ember is. Hasonlóan negatív hatással  volt az, hogy az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása vontatottan és részlegesen halad. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy ma mindenki gyakorolhatja a hitét, ehhez a lehetőségek adottak. Épp ezért elvárnám, hogy az egyetemen ,hétköznap, kedden délelőtt szervezett istentiszteleten legalább egy-egy munkatárs révén minden tanszék képviseltesse magát. A keresztény életszemlélet  legyen meghatározó. Mi mindig hittünk a szó erejében, ifjúságközpontú életet akartunk, hogy „szeretet járja át a szíveket”- ez nagyon „papos”, de nem tudjuk másképp mondani, egyszerűen ez kell.

 -Hogy látja, melyek lehetnek azok az új irányok, amelyekben az egyház és egyáltalán, a keresztény életszemlélet megmutathatja önmagát, és új rétegeket is megszólíthat?

 -Azt gondolom, hogy a közösség szerepe még fontosabb, mint korábban. A mostanihoz  hasonló válságokat, és egyéb nehézségeket is úgy védhetünk ki, ha összetesszük amink van, és megpróbálunk együtt maradni. Épp ezért, számunkra mindig nagyon fontos volt a társadalmi érzékenység, és olyan eszmék képviselete is, mint például a környezetvédelem. Az egyház valahol „zöld” , hiszen a környezetünk megőrzése kapcsán mindenekelőtt Istennek vagyunk felelősek. Emellett meg azt hiszem, mernünk kell példák, jó példák lenni a többiek számára, a leghétköznapibb helyzetekben is. Ha néha furcsa, vagy kellemetlen is, azt hiszem, ezt mindenképp fel kell vállalni. Ugyanígy, talán sokan nem gondolnák, de igenis keresztényi erény az emberi jogok védelme . Bár tény, hogy meglátásom szerint Nyugaton időnként az állatvédelem -a civil szféra erősségének köszönhetően -erősebb, mint Európa ezen felén az embervédelem. Hangsúlyozom a politikai felelősségünket, a civil szervezetek építését.

 

 

-Az Ön szemszögéből, milyennek látja az egyetem jelenlegi helyzetét, illetve jövőbeli lehetőségeit?

 

-Tulajdonképpen tíz évről tudok beszélni. Ami az egykori Sulyok István Református Főiskolával történt, történik, az önmagában csodálatos, gondoljunk csak az akreditációs folyamat sikerére. Higgyék el, nagyon fontos, hogy merjük elmondani a jót!  Dugjuk össze mi magunk a fejünket, s merjünk közösen tanácskozni a lehetőségekről. Emellett, talán a legfontosabb az az, hogy oktatóink és diákjaink is, tudományos tevékenységükkel, szakmai eredményeik révén öregbítsék az egyetem hírnevét, és járuljanak hozzá fejlődéséhez. Érezzék magukat a PKE tulajdonosának, képviseljenek egy kívánatos szellemiséget. A hála érzése töltse be a szíveket.


Szólj hozzá!


2009.03.13. 14:03 vanegyno

ProgramPercek

A ProgramPercek keretén belül amint elér hozzánk egy hír, hogy valahol valami jó zajlik adásunkat megszakítva azonnal közzéteszzük nektek! Hát, füleket hegyezni, agyakat kinyitni, lábakat bemelegíteni!

 

 

SWING EST A CHAMELEON BIG BAND

ELŐADÁSÁBANA POSTICUMBAN

 

www.chameleonmusic.hu

Helyszín: Aula Magna

Időpont: március 13, péntek 20 óra

Belépő: 10 RON értékű tombola, amelynek fejében a fellépő zenekar két DVD-jét sorsolják ki.

 

A Chameleon Big Band az őszi teltházas nagykoncertek után ezúttal 10 tagú együttessel járja Magyarországot, és idén először döntöttek úgy, hogy meglátogatják a Posticumot is.

A repertoár gerincét a szving slágerek, a forró, latin ritmusok, valamint a 70-es évek felejthetetlen jazz-rock szerzeményei adják. A műsor-összeállítás gondoskodik róla, hogy fiatalok és idősebbek egyaránt jól érezzék magukat a kaméleonok koncertjein! Tegyen Ön is egy zenei utazást a Chameleon zenekarral!

 

A szving zene ma is élő, kedvelt műfaj. Péntek este a 30-as, 40-es évek klasszikusai csendülnek fel, többek között olyan sztenderdek mint: SWEET GEORGIA BROWN, IN THE MOOD, THAT OLD BLACK MAGIC, TAKE THE "A" TRAIN.


 

SZERETETTEL VÁRUNK MINDEN ZENEKEDVELŐT!

(www.posticum.ro)

 

 

 

 

Szólj hozzá!


2009.03.12. 21:39 garu

Csemege Csütörtök - Vicky Cristina Barcelona

Csemege Csütörtök, egy ínyenc filmmel....

...Woody Allen ismét nagyot alkotott

 

 

A Vicky Cristina Barcelona az a film, ami rögtön eszembe jut ha valaki  megkérdezi: mit érdemes mostanában megnézni?

Az tetszik a legjobban benne, hogy megmozgatja az ember érzékeit, vicces, lágy könnyed és pajzán. Egy zsibbasztó nap után olyan szinten lelazított, hogy legszívesebben elmentem volna bulizni ...

 

A storyt talán leginkább úgy lehetne összefoglalni, hogy az ellentétek vígjátéka: két alapvetően különböző természetű, amcsi barátnő, Vicky (Rebecca Hall) és Cristina (Scarlett Johansson), Barcelonába mennek nyárivakációzni... már ennél a résznél, de jó nekik...

Mindketten mást várnak a nyaralástól, Vicky, tipikus kétlábbalaföldön, mindenhelyzetben józan, intellektuális beállítottságú,  észérvek alapján működő, jaj és persze mindenek előtt jegyben járó lány, aki a katalán kultúra tanulmányozása végett megy Barcelonába. Őt elsősorban a kutatása vonzza a katalán fővárosba.

 

Ellentétben vele, Cristina, a “rosszkislány” , csalódottságai elől menekül Európába, és nem utolsó sorban kalandvágyból, ő az aki minden őrültségre kapható, a megérzéseire hallgat, nagyon könnyen lesz szerelmes, és szenvedélyes, - új dolgokra-, és főleg a művészetekre fogékony, vagány bevállalós csaj. Az első adandó alkalommal enged a sármos Juan Antonio csábításának.... Pfu, és itt kezdődik a bonyodalom, innen már rátok bízom... aki kíváncsi nézze meg!

 

Annyit még, hogy van egy olyan jelenet ahol Scarlett Johansson és Penélope Cruz rendesen smárolnak...

 

A karakterek nagyon jól ki vannak találva, nekem leginkább a hibbant, spanglishül beszélő, szintén zenész, izé...művész ex-feleség Maria Elena tetszik, nemhiába vitte el érte az Oscart  Penélope Cruz. Aztán nagyon szerethtő az ízig-vérigművész Juan Antonio, akit Javier Bardem alakít.

 

Jaj, és ami még nagyon tetszik az a zene, olyan kis szimpatikus a zenei aláfestés, és az hogy van mesélő... ettől olyan gördülékennyé válik a dolog.

 

Ha kíváncsivá tettelek nézd meg, aztán várom a véleményeket róla.

Felrakom a linket a jútubáról :)

https://www.youtube.com/watch?v=glQHG92Yvoo

 

Szólj hozzá!


2009.03.12. 13:47 andrasgyorbiro

BRÉKING-Goranga Chill Party ma este az ALMÁBAN


Ma este Goranga Chill party az Almaban. Ha kellemes relaxalo zenere vagysz, ott a te helyed is.

 

Szólj hozzá!


2009.03.12. 01:00 andrasgyorbiro

BRÉKING-Afrikai filmek a PKE-n!

Pénteken, a Bartók teremben. Azt hiszem igazi kuriózum lesz, melyet kár kihagyni! Részletes programokért nézzétek az egyetemen kihelyezett plakátokat!

 

 

Szólj hozzá!


2009.03.11. 19:55 andrasgyorbiro

BRÉKING-hivatalosan is megnyíltunk

Ezúton is szeretnénk megköszönni mindenkinek a segítséget, aki segített a ma, 11:43 kor megtartott hivatalos PKE BLOG megnyító megszervezésében, lebonyolításában, és azt is, hogy ilyen sokan eljöttetek és érdeklődtetek a blog iránt, és hogy nem hagytátok hogy szégyen szemre maradjon tea és kávé!!!

Nagyon jó érzés volt látni, hogy jelentős az érdeklődés.

 

 

 

 Az összes javaslatot, ami érkezett, megfontoljuk, komolyan vesszük. Reményeim szerint sokan vannak, akik most olvasgatják először a blogot. Ha esetleg felmerül bennetek valamilyen ötlet , kérdés,vagy gondolat, irjatok bátran! pkeblog@yahoo.com . MINDEN emailre válaszolunk, és nyitottak vagyunk mindenre!

 

Szólj hozzá!


2009.03.11. 17:35 garu

Szaki Szerda - Közgazdasági beszélgetések a Partiumon: Dr. Matolcsy György

A SZAKI SZERDA célja, hogy a hét közepén, biztos pontként álljon azok rendelkezésére, akik szakmaisággal, tanulmányokkal, illetve ezekhez lazábban vagy szorosabban kötődő írásokra szomjaznak!

Az e heti Szaki Szerda a múlt héten beharangozott előadásról szól, melynek meghívott vendége Dr. Matolcsy György, aki az Orbán – kormány ideje alatt volt gazdasági miniszter, és személye a Széchenyi-tervhez is igen szorosan fűződik  A 2009 március 6. szakmai beszélgetés a “Közgazdasági beszélgetések a Partiumon” elnevezésű fórum sorozat kezdete, amely a tervek szerint minden alkalommal egy neves beszélgető partnert lát vendégül.

 

A moderátor  Szakáli Lóránd - a PKE Közgazdasági Karának adjunktusa – kérdéseket tett fel a meghívottnak, akinek bővebb válaszából a mai válsággal kapcsolatos meglátásait tudhatták meg azok akik zsúfolásig megtöltötték a PKE Bartók Béla termét. Igazából a szakmai fórum könyvbemutató is volt egyben és ugyanakkor Matolcsy György válaszaival egy kis ízelítőt kínált legújabb könyvéből. Az “Éllovasból sereghajtó”című könyv arról szól, hogy miért lett abból a Magyarországból, amely 1998 – 2002 között térsége egyik legkiemelkedőbb gazdasági mutatókkal rendelkező országa volt, mára a statisztikák végén kullogó sereghajtó. Az előadás után dedikálta könyvét, amelyet ajándékba hozott a hallgatóságnak.

Amit az előadásból mindenképpen érdemes megemlíteni az az a pozitív üzenet, amely a fórumon elhangzott. A meghívott vendég szerint a válságból (és talán nem csak abból) való kitörésnek kulcsa a Kárpát-medence tartalékaiban is rejlik és különösen felhívta a figyelmet a turizmus szerepére.

Érdekes volt hallani azt is, hogy az angol-szász népek után a listán mi vagyunk a leg individualistább beállítottságú nép, amelyel arra utalt Matolcsy, hogy a szolgáltatások terén lehetünk a legsikeresebbek és ebben vagyunk jók mi magyarok.

Amit a fórum másik fontos hozadékának tartok, hogy Matolcsy felhívta a figyelmet arra, hogy jövőképre van szükségünk és az abban megfogalmazott célok eléréséhez nagy jelentőséggel bír az összefogás.

 

A fórum szakmaiságát illetően eltérőek a vélemények. Ez mindenki saját gazdasági felkészültségének függvényében állapítható meg. A szakmai jellegét tekintve szerintem mindenki számára jól fogyasztható volt. De erről lehet vitatkozni, aki másképp látja az írjon.

 

Úgy gondolom, mindenképpen dícséretes a kezdeményezés.

 

Visszagondolva arra hogy a kitörés forrása a Kárpát-medence tartalákiban is rejlik, nekem egyből az jutott eszembe és titkon remélem, hogy a legfőbb tartalék mi magunk vagyunk...

 

Szólj hozzá!


2009.03.10. 21:50 andrasgyorbiro

EXTRA BRÉKING!!!!!-Ilyen még nem volt!!!-március 11...PKE aula...a ,,főlépcsővel szemben"...

VÉGRE ELJÖTT A VÁRVA-VÁRT...

 

Stand by me! – reméljük,  a vége nem „stand up” comedy lesz!

 

Holnap standolni fogunk! Avagy valami gőzölgővel a kezünkben társalgunk együtt Veletek és Értetek a blogról.

 

Az egyetem hirdetője előtt nyitjuk meg hivatalosan 11: 43- kor, utána gyere és szeld át a nagy tömeget, és megtalálsz. (szúró és vágóeszközök használatát , -legyen a cél bármilyen nemes is - nem ajánljuk, és nyomatékosan megkérünk mindenkit, hogy amennyiben sorbaállásra kerül sor, viselkedjen nyugodtan)

 

 

 

Majd egy kávéval vagy teával a kezedben a szép fiúk-lányok között , és szellemes tanári beszédek közepette firkáld fel kartonunkra óhaj-sóhajaidat, és beszélgess velünk arról, hogy tegyük izgalmasabbá a diákéletedet!

 

Közben nézd az oldalunkat a falon, írj a vendégkönyvünkbe, vagy vitatkozz valamelyikünk helyesírási hibáival.

  

Légy ott!

 

Szólj hozzá!


2009.03.10. 20:19 vanegyno

KOLIS KEDD

Túlélési tanácsok kezdőknek és haladóknak- bentlakóknak és albérleteseknek, többek között az otthon lakók tanulságára.


Egyik este hasonlóan bentlakó jó barátommal elgondolkodtunk azon, hogy vajon hogy fogunk élni egyetem után a sok berögzött koleszos szokásainkkal …

Így képzeltük el:

Majd a hatszobás emeltes házunk csak egyetlen szobáját fogjuk kihasználni (itt eszünk, alszunk, tisztálkodunk, tanulunk, lazítunk), mert úgy szoktuk meg.

A francia ágyunk egy kis sarkában fogunk összegubózva  aludni, hiszen már úgyis megszoktunk egy akkora helyen aludni.

Az ebédet majd kizárólag inox edényekben fogjuk kérni.

Ünnepekkor kipakolunk, és elhagyjuk az otthonunkat, ugyanis ekkor szoktak jönni a külföldi vendégek.

Este tíz után nem fogadunk látogatót, és nem is igen járunk  majd ki.

Ha elromlik valami a lakásban, beírjuk a zöld füzetbe.

Amikor a anyukánk kedvencünket akarja megfőzni ebédre, mi poros levest és melegszendvicset fogunk kérni, ugyanis évekig ezen éltünk.

Nem ütünk szeget a falba, nem is ragasztunk sehová semmit, és természetesen nem cigarettázunk, és nem viszünk be alkoholt a lakásunkba.

Ellenkező nemű vendéget nem tartunk éjszaka a házunkban.

Ha valami izgalmas pletykára vágyunk, kimegyünk egy bögrével kezünkben a folyósóra.

Papucsban fogunk zuhanyozni, és magunkkal visszük a fürdőből az értékes tárgyainkat.

Fülhallgatóval hallgatunk zenét, nézünk filmet.  

Éjjel lábujjhegyen járunk, és nem kapcsolunk villanyt.                                               

A  hűtőben a kajánkat felcímkézzük,és a finom falatokat gyorsan megesszük, még ha nem is vagyunk olyan éhesek, mert hanem megeszi valaki más.

És hát természetesen úgy rászokunk az automatás kávéra, hogy, az igazi normális finom kávé furcsa lesz számunkra.

 

Nocsak, ugye hogy mindenki magára ismert!?

Jöhet a többi tipp…

TE MIRE SZOKTÁL RÁ, KOLIS?

Regisztrálj és kommentelj !

7 komment


2009.03.09. 20:25 garu

Helyes Hétfő - Columbus Cafe

Helyes hétfő - a hét legnépszerűtlenebb napján, olyan HELYekről olvashattok, ahova érdemes benézni vagy csak egyszerűen észrevenni, hogy van. Aki már észrevette és már ismeri, az nyugodtan kiegészítheti az infókat vagy csak egyszerűen elmesélhet egy sztorit ami ott esett meg. A kiváncsiak kérdezhetnek, biztos lesz olyan aki majd szívesen válaszol...

 

 

A mai helyes helyes hétfőben  a Columbus Cafe - ról fogok írni, ami a Sas Palota kávézórengetegének egyike. Különlegessége pedig az, ahogy már a neve is sugallja, hogy igen sok köze van a hajózás fogalomköréhez, a beltere ugyanis egy hajó fedélzetét idézi, árbóccal, vitorlával, hajópadlóval, úgy ahogy azt kell. Nagyon hangulatos kis hely, hétköznap, illetve napközben nyugott és meghitt, hétvégeken, és esténként pedig pörgős, beülős sokat ivós, vagy csak simán beülős, néha táncolós, de mindig hajózós. Régebben a pincérlányok matrózruhában szolgáltak fel, és a hét egyik napján volt zongoradélután , arra már nem emlékszek hogy mikor, de azt tudom hogy a kevés érdeklődő miatt ez hamar megszünt, ami szerintem kár.

Mindezek ellenére, ami maradt: a tea finom (méz és citrom is jár hozzá) és 4,5 lejbe kerül, a hosszú kávé 4 lej, a többi pia is nagyjából ugyanannyi mint máshol. Ami pozitívum még, hogy nagy a választék, ha például forró csokit akartok inni, ahhoz külön menüt hoznak.

A zene vegyes, szerintem jó, fogyasztható, mindenki talál igazán kedvére valót, a hely két végében plazma tévé. A füst szint türhetőnek, elég jónak mondható, de változó a napszaktól függően.

 

 Ülőhely van minnenféle, kis kerek asztal, nagy hosszú asztal, székekkel. Aztán a felső részen kanapés asztalok vannak, és vannak nagyon hangulatos vagány szeparék. Az antifüstösöknek egy nemdohanyzós bőrkanapés, és kockaszékes, kisasztalos elkülönített rész (amit nevezhetünk üvegkalitkának is), és fent a fa lépcsőn felfelé, fa korlátos, kör alakú szeparé, ahonnan belátod az egész hajót, vagyis az egész helyet.

A látványt a sok, szépen kidolgozott részlet egészíti ki, amely mindig kínál valami új felfedeznivalót.

 

Sokaknak a törzshelye, valahányszor be kell ülnöm valahova, valahogy legtöbbször itt kötök ki :)

Sok jó matróz és talán mégtöbb szép szirén jár oda.

Kalandra fel!

 

 

Szólj hozzá!


2009.03.08. 17:25 garu

Vegyes Vasárnap - Miért Nőnap?

A Vegyes Vasárnap a hét utolsó napján arra alkalmas, hogy bármi, ami nem fért bele a hét másik hat témájába, arról lehessen írni vasárnap. Ahogy a neve is mutatja igyekszünk minél színesebb dolgokról írni, ami azért kapcsolódik hozzánk partiumosokhoz vagy csak egyszerűen érdekes.

 

Március 8 – mindenkinek egyből a Nőnap, a nők jutnak eszébe. Van akinek az anyukája, ami jogos mert általában az is nő szokott lenni, de nem összetévesztendő ez a nap az Anyák napjával, amit május első vasárnapján ünneplünk.

Azt hiszem ma egyre több dologgal vagyunk úgy, hogy megtartjuk, megünnepeljük, de nem tudjuk, hogy miért... ezért gondoltam azt hogy a mai vegyes vasárnap a nőnap eredetéről, történetéről írok.

 

A legrégebbi dátum, amit ezzel kapcsolatban olvasni lehet az 1857 március 8, amikor is emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelő több tíz ezer textilipari nődolgozó tüntetett New York utcáin. 1866. szeptember 3. és 8. között az I. Internacionálé (hivatalosan: Nemzetközi Munkásszövetség) első kongresszusán határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ez a határozat annak az évezredes sztereotípiának kívánt véget vetni, mely szerint a nők helye kizárólag otthon van.

Ahogy az általában lenni szokott, több féle változatot lehet olvasni erről a napról is, de ami biztos, hogy Clara Zetkin az, akinek nagy hozzájárulása volt a Nőnap kialakulásában. Beszédeiben hírdette a nők jogát a munkához, az anyák és gyerekek védelmét és a nők széleskörű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben. 1909-ben az Egyesült Államokban tartották meg az első nemzeti nőnapot február utolsó vasárnapjára, 28-ára igazítva.

1910 – ben Koppenhágában, a Nemzetközi Szocialista Nők Kongresszusán határozták el, hogy az 1857 - es márciusi megmozdulás emlékére Nemzetközi Nőnapot fognak tartani. Tehát gyakorlatilag ez inkább egy kommunista vívmány, amelyet az is bizonyít hogy a kommunista diktatúra alatt kötelező volt megtartani.

 

1917. március 8-án (a juliánus naptár szerint február 23-án, azaz: február utolsó vasárnapján) Oroszországban nők tüntettek kenyérért és békéért. Négy nappal később – nem közvetlenül ennek a tüntetésnek a hatására – II. Miklós cár lemondott, s polgári kormány alakult, mely szavazójogot biztosított a nőknek. Ezzel vált véglegessé a nőnap dátuma is, mely a világ legtöbb országában március 8-a.

 

1977 óta a Nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok közt tartja számon.

 

Boldog Nőnapot!

 

De vajon tényleg jó dolog a Nőnap?

Manapság inkább csak költekezési szokás?

Mi a helyzet a Férfinappal?

Szólj hozzá!


2009.03.08. 14:56 andrasgyorbiro

Bréking-Nőnap

Nagyon boldog Nőnapot kívánunk a PKE BLOG nevében minden kedves Virágszálnak!

 

Szólj hozzá!


süti beállítások módosítása